Alan Mathison Turing angol matematikus, a modern számítógép-tudomány egyik atyja. 1912-ben Londonban született, felső-középosztálybeli család második fiaként. Apja Julius Mathison Turing, köztisztviselő, édesanyja Ethel Turing (szül. Stoney). Mivel apja aktívan szolgált az Indiai Köztisztviselői Karban, és ingázott India és Anglia között, ezért 1926-ig különböző rokonoknál lakott. Már kiskorában a zsenialitás jeleit mutatta. Elmondása szerint három hét alatt egymaga megtanult olvasni, és korán érdeklődést mutatott a számok és a fejtörők iránt. A St. Michael’s-ben és a Marlborough College-ban végezte alapfokú tanulmányait, majd a Sherborne-internátusban tanult tovább. 1928-ban, 16 éves korában találkozott Albert Einstein munkásságával, és annak hatására a newtoni mozgástörvények Einstein általi kétségbe vonását is levezette. 1931 és 1934 között a Cambridge-i Egyetemen, a King’s College-bant tanult, G. H. Hardy, az elismert matematikus is tanára volt. Főként a logika és a valószínűségszámítás érdekelte. A „Kiszámítható számokról” címmel 1936-ban megjelent dolgozata nagy hatást keltett, és ez alapján született később az úgynevezett Turing-gép teóriája. 1936-ban ő kapta az egyetem Smith-díját. 1938-ban a Princetoni Egyetemen szerzett tudományos fokozatot; diplomamunkáját az aktív (számító)gépes adatfeldolgozásból írta. 1938 nyarán hazatért a Cambridge-i Egyetemre, ekkoriban volt híressé vált vitája a matematika alapjairól Ludwig Wittgenstein filozófussal. 1939 őszén, a második világháború kitörésekor a Government Code and Cypher Schoolba került, a Bletchley Parkba. Nagyon fontos résztvevője volt annak a kódtörő csoportnak, amelynek sikerült feltörnie a nácik hírhedt Enigmáját, valamint megfejteni a Hal nevű távíró rejtjeleit. Ő alkotta meg a Colossus nevű digitális számítógépet, valamint részt vett a lengyel „Bomba” továbbfejlesztett változatának kidolgozásában. Turing ez irányú munkássága az 1970-es évekig titokban maradt, ám becslések szerint mindez Európában mintegy két évvel rövidítette le a második világháborút és több százezer ember életét mentett meg. 1945-ben a hazának tett szolgálataiért VI. György király a Brit Birodalom tisztjévé avatta. 1945 és 1948 között a National Physical Laboratoryben, az ACE (Automatic Computing Engine) programon dolgozott, közben pedig elméleti munkákat publikált programozásról, neurális hálókról, mesterséges intelligenciáról. Egy 1947-ben megjelent tanulmányában elsőként írt a „számítógépes intelligenciáról”. 1948-ban a Computing Machine Laboratory helyettes igazgatója lett Manchesterben. Később a Manchesteri Egyetemen tanított, kollégáival közösen itt dolgozták ki a legkorábbi digitális, tárolt programú számítógépek egyikét, a Manchester Mark 1-et. 1950-ben jelentette meg később híressé vált írását, Computing Machinery and Intelligence („Számítógépek és intelligencia”) címmel, amiben elsőként írja le a Turing-tesztet, amivel el lehet dönteni, hogy egy gép gondolkozik-e. 1951-től haláláig elsősorban a biomatematika foglalkoztatta, leginkább a Fibonacci-számok növényi struktúrákban való előfordulása. 1951-ben a Royal Society tagjai közé választották. Kamaszkora óta tisztában volt homoszexualitásával, ám ezt annak büntetőjogi következményei miatt titkolni kényszerült. Egyik volt iskolatársáról, kamaszkori szerelméről (Christopher Morcom) nevezte el egyik számítógépét Christophernek. Még kódtörő munkája idején, 1941-ben megkérte a szintén matematikus Joan Clark kezét, ám miután elmondta neki, hogy férfiakkal vannak kapcsolatai, nem házasodtak össze. 1952-ben egy újdonsült partnere, Arnold Murray pénzért betörőket segített a matematikus házába. Turing feljelentést tett a rendőrségen, a nyomozás során azonban beismerte, hogy szexuális kapcsolatban állt a fiatalemberrel. Vád alá helyezték, majd elítélték, ezután pedig választania kellett a börtön és a libidócsökkentést célzó hormonkezelés között. Az egy éven át tartó hormonkezelés mellett döntött. Az ügy következményeképpen kódtörői állását elvesztette. 1954. június 8-án a takarítója talált rá holtan. Ciánmérgezésben halt meg, valószínűleg attól a félig elfogyasztott almától, melyet az ágya mellett találtak. A halottkémi jelentés szerint öngyilkos lett, édesanyja szerint baleset történt, de olyan pletykák is napvilágot láttak, miszerint gyilkosság áldozata lett, nehogy féltett államtitkok szivárogjanak ki rajta keresztül. 1954. június 12-én helyezték örök nyugalomra. Emlékére 1966-ban az amerikai Association for Computing Machinery társaság díjat alapított a számítástechnika tudományának fejlődéséhez kiemelkedő munkával hozzájáruló szakemberek elismerésére. 2009. szeptember 11-én – jelentős társadalmi nyomás hatására – Gordon Brown brit miniszterelnök bocsánatot kért a mindenkori kormány nevében a Turingot ért bánásmódért. 2013. december 23-án II. Erzsébettől posztumusz királyi kegyelemben részesült. A 2017-es “Alan Turing-törvény” visszamenőlegesen kegyelmet adott minden olyan férfiaknak, akiket a homoszexuális cselekményeket tiltó történelmi jogszabályok alapján ítéltek el. 2015-ben róla nevezték el a Big Data jelenséggel és algoritmuskutatással foglalkozó tudományos intézetet. A 2021. június 23-án, Turing születésnapjára forgalomba hozott új 50 fontos bankjegyen az ő arcképe szerepel. Életéről Kódjátszma címmel jelent meg könyv, Andrew Hodges tollából (a filmváltozatban Benedict Cumberbatch alakította), nemrég pedig unokaöccse, Dermon Turing írt róla életrajzot.
Alan Turing
Alan Turing angol matematikus, a modern számítógép-tudomány egyik atyja. A róla elnevezett Turing-gép megalkotója, a második világháború alatti brit kódfejtő csapat tagja. Homoszexualitása miatti meghurcoltatása hatására 1954-ben öngyilkosságot követett el.
Adatok
Született
1912.06.13., London, Anglia
Elhunyt
1954.06.07., Wilmslow, Anglia