Galgóczi Erzsébet

Galgóczi Erzsébet József Attila- és Kossuth- díjas író. Középparaszti család hetedik gyermekeként, 1930-ban született, Ménfőcsanakon. Az általános iskolát szülőfalujában végezte. 1945 és 1949 között népi kollégistaként a győri tanítóképzőbe járt, ahol 1949-ben érettségizett. Ugyanebben az évben a DISZ tehetségkutató pályázatán 100% című elbeszélésével első díjat nyert. A budapesti Színművészeti Főiskolán szeretett volna továbbtanulni, szülei azonban ekkor még ezt nem engedték. Még abban az évben beiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, azonban néhány hét múlva abbahagyta tanulmányait, és rövid ideig a Győri Vagon- és Gépgyárban helyezkedett el átképzős esztergályosként. 1950 és 1955 között dramaturg szakon tanult a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Első novelláskötete (Egy kosár hazai) 1953-ban jelent meg. Diplomájának megszerzése után két évig újságíró volt a Művelt Nép szerkesztőségében. Az újság megszűnése után, 1959-ig a Budapest Filmstúdió dramaturgiáján dolgozott. 1959-től szabadfoglalkozású író volt; műveihez leginkább ifjúkori emlékeiből és a népi írók munkáiból merített ihletet. Első pályaszakaszát 1961-ben megjelent kisregénye (Félúton) és novelláskötete (Ott is csak hó van) zárta. A hetvenes-nyolcvanas években az egyik legnépszerűbb szépirodalmi szerzőnek számított Magyarországon. Életműve csúcsának sokan a Vidravas című politikai dokumentumregényét (1984) tartják. Riportokat, rádiójátékokat, televíziós drámákat is készített, melyekben a társadalomban tapasztalható politikai és morális konfliktusokat ábrázolta. Műveinek mindegyike az emberibb élet és a politikai hatalom, illetve az emberi kisszerűség hármasságát igyekszik megérteni és leírni. A magyar irodalomban páratlan hitelességgel tudósított a paraszttársadalom modernizálódásának konfliktusairól. Leszbikusságát nyíltan nem vállalta, de  a művészvilágon belül köztudottnak számított, hogy kapcsolata volt Gobbi Hilda színésznővel. Az 1980-ban megjelent Törvényen kívül és belül című kötet egyik kisregényéből, Egymásra nézve címmel 1982-ben Makk Károly készített filmet, mely a cannesi filmfesztiválon díjat is kapott. 1980. június 8-án országgyűlési képviselővé választották Győr-Sopron megye 4. számú választókerületében, mandátumát 1985-ig töltötte be. 1989. május 20-án szívinfarktusban váratlanul meghalt Ménfőcsanakon, a szülői házban. Negyven éven át naplót vezetett, ám annak tartalma sajnos ma is ismeretlen. A győri Bezerédj-kastély oldalszárnyában később Galgóczi Erzsébet emlékszobát alakítottak ki, mely tartalmazza az írónő budapesti lakásából származó dolgozószobája és úgynevezett parasztszobája berendezéseit, valamint tárlókban dokumentumokat, kéziratokat, kitüntetéseket és az író kedves tárgyait.