Pipás Pista

Rieger Pálné Fődi Viktória, vagy ahogyan a köztudatban ismert, Pipás Pista alakjához legendák sora kapcsolódik. Feltételezések szerint Pipás Pista szegény családba született, apja rendszeresen bántalmazta őket. Tizenéves korában egy erőszakos gazdához szegődött pásztornak, állítólag ő szoktatta rá a pipázásra. Gazdája később hozzáadta a 27 évvel idősebb Rieger Pálhoz, aki egyes vélemények szerint szintén tovább táplálta a férfiak iránt érzett ellenszenvét. Rengeteg történet kering arról, hogy mikortól és miért kezdett férfiként élni és a Pista nevet viselni, de az egyik legvalószínűbb magyarázat, hogy fizikai ereje és teherbírása miatt hamar rájött, hogy munkaszerzés szempontjából ez előnyére válhat. Nemcsak megjelenése, de viselkedése is férfias volt: gyakran ivott, káromkodott, dohányzott, de egyes történetek szerint az éjszakai mulatkozások során szerette a nőket megtáncoltatni és udvarolni is nekik. A szegedi tanyavilágban számtalan történet született a Pipásról, aki a bántalmazott feleségek kérésére segített eltenni láb alól erőszakos férjeiket, mindezt öngyilkosságnak álcázva, az asszonyok pedig borral, élelmiszerrel, vagy pénzzel hálálták azt meg. Pipás Pista sokáig el tudta kerülni a gyanúsítást, mígnem egy élettársi veszekedés következtében kezdődött meg ellene a nyomozás. Végül összesen két esetet sikerült rábizonyítani, de vélhetően ennél több gyilkosságot is elkövethetett. 1933-ban jogerősen halálra ítélték, de Horthy Miklós kormányzótól kegyelmet kapott, így a Budapesti Gyűjtőfogházban halt meg 1940-ben.